Chapter 3

A kis húgom nyitott ajtót.
-Szia Bella!-felkaptam és megpörgettem a levegőben
-Abby!-Vidáman kacagott és szorosan átölelt
Bella 6 éves és egy angyal.Imádom őt.Megfogtam a kezét és a konyhába rángatott.
-Abby-Abby gyere nézd meg mit csináltunk anyával.-kérlelt ugrálva a konyha felé.
Beléptem és finom süti illat csapta meg az orrom.Anyu épp a tűzhely felett dolgozott.
Intettem anyunak mosolyogva és megpusziltam.
-Bella ne cibáld a nővéred.-szólt rá anya és abba is hagyta.-Milyen volt a napod?-kíváncsiskodott.
-Szuper! Jack előre rakta a fellépésem két héttel.Annyira jól ment ma az ének.
-Gratulálok kicsim, sütöttünk Bellával csokis kekszet.Kérsz?
-Nem köszi.Nem rég ettem.
-Megkérhetlek, hogy öltöztesd át Bellát?Csak mert még főznöm kell apádnak.-nevettet
-Persze, imádom a kis hercegnőt.Puszilom apát ha későn jönne haza.-mondtam és felkaptam Bellát a vállamra és felvittem az emeletre 
-Most megyünk aludni?-kérdezte kíváncsian
-Előbb át öltözöl, fogat mosol és majd utána.-válaszoltam nevetve
Bementünk a szobájába.Mikor belépek oda a szemem mindig káprázik, minden egyes dolga rózsaszín, de igazából bevallom, hogy nekem is tetszik.
Leraktam az ágyra őt és a gardróbjához sétáltam.Kivettem a pizsijét és vissza siettem hozzá.
Leguggoltam, hogy lássam az arcát.
Elkezdett öltözködni.
-Segítsek?-mosolyogtam
-Nem kell!-nevetett és magára kapta a nadrágot
Mikor a felsőt is felvette a saját fürdőjébe siettünk, hogy gyorsan fogat mosson.
Megfogtam a fogkefét és nyomtam rá fogkrémet.
-Vicsoríts.-nevettem és ő követte az utasításom.
Alaposan megmostam minden fogát és nyolc perc alatt kész is lettünk.
Befektettem az ágyába és felkapcsoltam az éjjeli szekrényén lévő kis lámpát.Tapsoltam egyet hogy le oltódjon a nagy lámpa.
Nevetésben törtünk ki.Egy mesekönyvet horgásztam ki az ágya alól és a földön heverő kedvenc játékát neki adtam.Amit kivette a kezemből a rózsaszín hatalmas pandát, magához szorította és nem is engedte el.
Elkezdtem olvasni...Minden oldalnál felnéztem, hogy fent-e van még.
Mikor negyedjére pillantottam fel még akkor is figyelmesen nézett engem.
-Bella azért próbálj aludni is.Holnap oviba kell menned nekem pedig Eleanorhoz.
Nem mondott semmit csak lassan lehunyta a szemét.
-Jó kislány!
Folytattam az olvasást, de további két oldal után sikeresen elaludt.
A könyvet a kis szekrényére helyeztem és megpusziltam az arcát.
-Jó éjt!-suttogtam és lekapcsoltam a lámpát.
Kisétáltam és egyből a szobám felé vettem az irányt. 
Határozottan léptem be a tölgyfa ajtón.
Örültem, hogy végre leülhetek a szuper kényelmes babzsákomba és lazulhatok.Kivettem a táskámból a telóm és egy irányzott mozdulattal az ágyra dobtam.
A táskám pedig vissza tettem a száz másik mellé.
Lehúztam a redőnyöket és behúztam a függönyöket.Átöltöztem egy kezes lábasba.
Lekapcsoltam a lámpákat.A hónom alá fogtam a laptopom ami fehér volt de rózsaszín betűkkel voltak ráírva a kedvenc idézeteim.
Bele huppantam a babzsákba, a gépemet pedig az ölembe raktam.
Felnyitottam  a fedelét, de a fénye elvakította a szemem.
Gyorsan beütöttem a jelszavam és lejjebb vettem a fényerőt. 
Mikor újra tisztán láttam megnyitottam a villogó böngészőt a tálcán.
Épp az e-mailem volt megnyitva. 
Megnéztem a leveleket és válaszoltam rájuk.
Nyitottam egy új lapot és beléptem a facebookra.
Rengeteg üzenet és értesítés fogadott de túl fáradt voltam megnézni őket így inkább átléptem az Instagramra.
Fél óráig előtte ültem és nézegettem a képeket, közben jöttek a lájkok az én képeimre.Mikor meguntam bezártam mindent és csak a Google keresés volt előttem a villogó kurzorral.
Az alsó ajkamba haraptam bepötyögtem azt a szót, hogy One...azonnal megjelent az, hogy One Direction...Rákattintottam.
Az első találat szokás szerint a Wikipédia volt, ráklikkeltem.
-Brit  fiú banda...most már értem az akcentust...2010-ben futottak be az xfactorban....-olvastam hangosan.
Ekkor valaki benyitott.
Apa volt az.Gyorsan lehajtottam a laptopom fedelét.
-Szia Apu!
-Szia Abby!
-Hogy telt a napod?
-Szokás szerint fárasztóan...Viszont szeretnék beszélni veled valamiről.
-Jesszusom, félnem kéne?-kérdeztem nevetve
-Nem dehogy...Az egyik munka társam fia most került be egy szuper egyetemre és nagyon tetszik neki...
-Apa!...Tudom mire célzol... De tudod, hogy nem azért mentem egyetemre mert nem vennének fel, hanem mert nem tudok dönteni.Még azt sem tudom, hogy mi akarok lenni.-magyarázkodtam 
-Oké...Nem fogom rád erőszakolni.
-Köszi apa!Ígérem, hogy megyek majd egyetemre csak még fogalmam sincs, hogy mikor és hova.Oké?
-Rendben?Mellesleg mit csinálsz?
-Őőőő...Semmit-lenyomtam a laptop fedelét.
-Rendben...Nyugodtan titkolózz!...De én megyek kincsem!-mondta és megpuszilt
-Szia Apu!-köszöntem el 
Kiment és becsukta maga után az ajtót.Nem tudom miért nem mondtam el neki mit csinálok...Így is alig van otthon a hülye mérnöki állása miatt.
Felhajtottam a laptopom és tovább olvasgattam...Rengeteg oldalt elolvastam és csomó mindent megtudtam.
Kíváncsi voltam így beütöttem a youtube-ot.
A keresőbe be írtam: 2010-UK XFactor
A kiadott találatok közül a válogatóra nyomtam.
Elindítottam...Miközben  néztem azon gondolkodtam, hogy-hogy nem láttam ezt azt az évadot...De sehogy nem jöttem rá.
A videót bámultam és pont egy srác következett...Harry.
Fókuszáltam a videóra és vártam, hogy mikor kezd el  énekelni.Nem kellett sokat várnom...Meghallottam a hangját...Már akkor is gyönyörű volt.Akaratlanul elvörösödtem.De nem értettem, hogy hol vannak a többiek.Kikövetkeztettem, hogy biztosan külön-külön indultak.
A zene miatt nem halottam de valaki bejött a szobámba. Eleanor volt az. Beakartam csukni a laptopom, de megakadályozott.
-Mit csinálsz?-kérdezte nevetve és elindította a videót.
-Videót nézek....
-Na és ma mi volt a kávézó.Szaftos infókat kérek.-nevettet 
-Hááát...Szokásosan rendeltem egy kávét és sütit és vártam, hogy jöjjenek a fellépők.
-Milyenek voltak és, hogy néztek ki?
-Irtó jól néztek ki-elvörösödtem-És csodálatos hangjuk volt.-válaszoltam zavaromban
-Abby szerelmes!-kiáltotta nevetve
-Jaj mintha az olyan  könnyen menne...Ráadásul nem is érdekelnek!
-Juj mi történt, hogy így megváltozott a véleményed?
-Rengeteg tini lány történt!
-Mi?
-A koncert közben kb. 50 tinilány lepte be a kávézót és akkor Jack bemondta  a nevüket...ONE DIRECTION!!!-mondtam utánozva a főnököm hangját
-Az a One Direction?
Bólintottam.
-És tudod mi a véleményem a híres fiú bandákról.Én nem leszek olyan hülye, hogy elvarázsoljanak.
-De most mégis őket nézed!
-Tudom, de nem tudom miért...
-Ez igen értelmes volt Abby.-mondta Eleanor nevetve 
-Jó tudom...De össze vagyok zavarodva.
-Megértem!De mit gondolsz róluk?
-Hát isteni cukik.De Harry annyira más..Titokzatos és ahogy nézem elfelejtem, hogy hol is vagyok.De amikor visszazökkenek rájövök, hogy félek tőle.
-De miért félsz?
-Nézz a képernyőre...De cuki.-mutatott a képernyőre
-Louis?Tetszik neked?
-Öhmm...Még nem tudom...
Ezzel abba hagytuk a beszélgetést és néztük tovább a videót.Az egész estét ezzel töltöttük.

***