Semmi hang, se moccanás és még a levegő vételünk is alig hallatszott.
Az útra próbáltam koncentrálni, de a túl nagy csend miatt az agyam gondolkodni kezdett.
Nem akartam többet Harryvel veszekedni, mert ő az egyetlen ember aki elég jól ismer ahoz, hogy tudja milyen is vagyok...De nem tudhatom, hogy mikor fogja ezt felhasználni ellenem, és úgy gondolom, hogy ez elég ok, hogy távol tartsam magamtól.
Az ujjam pattogni kezdett a kormányon.
-Abby, jól vagy?
-Igen, csak...
-Csak?
-Semmi, egy picit ideges vagyok, ennyi az egész.
-Harry miatt?-bólintottam.-Szerintem mire visszaérünk addigra már ott sem lesz.
-Hát ettől most jobban érzem magam.-ironizáltam
-Sajnálom...Nem akartalak megbántani!
-Ne kérj bocsánatot.Én vagyok a hülye!
-Abby ne mond ezt magadra!Te egy nagyon is intelligens lány vagy.
-Ha ennyit dicsérsz, lassan el is hiszem.-nevettem.-Szerintem ugorjunk el ma valahova.
-Csoportosan?Harryvel is?
-Igen vele is.És jól fogjuk magunkat érezni...Nem érdekel Harry, ha elakar taszítani magától akkor nagyon jó úton halad.De remélem, hogy rájön, hogy ezzel csak rosszat csinál magának.
***
Kiszálltunk az autómból és elkezdtük egyesével kiszedni a rengeteg táskát ami a kocsim csomag tartójában volt.Rengeteg kört tettünk és miután végeztünk, úgy hullottunk a kanapéra mintha krumplis zsákok lennénk.A fejem hátra döntöttem és lehunytam a szemem, nem sokkal később éreztem valamit a fejem felett.
Hirtelen kinyitottam a szemem és összerándultam amikor Eleanor az arcom felett hadonászott.
-Eleanor, mit csinálsz?Megijesztettél!-nevetve felültem.
A jó kedvem rögtön eltűnt amikor megláttam Harry-t.
-Srácok azon gondolkodtam, hogy elmehetnénk valahova!
-Mire gondolsz?-kérdezte Harry
-Mondjuk bulizni...De nem muszáj jönnöd.-válaszoltam mogorván.
A mondatom után mindenki arcán meglepettség látszott és még egy "o" is kirajzolódott a szájukon.
Féltem, hogy vissza fog szólni valamit, de nem tette, az arcán tisztán látszott, hogy nagyon mérges de próbáltam rá sem hederíteni.
-Akkor megyünk?-törtem meg a csendet.
Nem mondtak semmit csak bólogattak.
Elindultam a még üres szobámba és becsuktam magam mögött az ajtót.
Kinyitottam a bőröndöm, és kutatni kezdtem benne.
A szemem forgattam...Lassan már ez lesz a szokásom.
-Mi a franc volt ez?
-Mire gondolsz?Talán arra, hogy ki kéne menned a szobámból?Mert annak nagyon örülnék!-mosolyogtam majd integettem neki.
Nyilván nem tetszett neki, hogy egy lány rontott az önbecsülésén, de nem is izgatott.
Kiviharzott a szobámból és becsapta maga mögött az ajtót.
A kezembe akadt a fekete csipke ruhám amit még Eleanor választott nekem.
Úgy döntöttem, hogy abba megyek csak, hogy idegesítsem Harry-t.
Gyorsan felkaptam a falatnyi ruhát és egy magassarkút.
Amint elkészültem, magamra kaptam a kabátom és lerohantam a földszintre.Csak Eleanor állt a nappaliban így oda szaladtam elé.
-Kész vagy drága?-vigyorogtam
-Abby, mi volt ez Harryvel?Ne játszd már meg magad, ez nem te vagy!
-El, nem játszom meg magam, csak kikészültem és...
Nem tudtam befejezni a mondatom mivel a fiúk lejöttek az emeletről.
A srácok nagyon jól néztek ki.
Zayn egy fekete szaggatott nadrágot, egy szürke pólót és egy mellényt viselt.
Niall egy barna csőnadrágot választott a rövid ujjú fehér pólójához, Liam pedig egy kockás inget vett fel egy farmerral, Louison pedig egy csíkos póló volt egy piros halásznadrággal.
És amikor megláttam Harry-t a szívem hevesen kezdett verni...A fekete csőnadrág tökéletesen állt a hosszú lábán, és ezt még feldobta egy szürke kockás inggel, szokása szerint most sem gombolta be felülről azt a bizonyos "három gombot".
Egy lenge kabát is volt rajta amihez felvett egy kalapot is.
Hogy eltereljem róla a figyelmem, megfogtam a kulcsaim és a levegőben kezdtem lóbálni.
-Indulhatunk?
-Öhm...Hívtuk a sofőrt, hogy hozza az autót.-szólt Niall
-Ja, oké!-nevettem
Kinyitottam az ajtót és megvártam amíg mindenki kiment.
Utánuk én is kiléptem az ajtófélfán, majd bezártam az ajtót.
-Abby?
-Tessék?-fordultam hátra
-Meghívtam a barátnőm, remélem nem baj!
-Ne hülyéskedj Liam!Olyan jó, hogy nem sokára megismerhetem őt.
-Zayn barátnője is ott lesz.
-Ez az!-tapsoltam örömömben.-Niallnek van barátnője?
-Nincs, de van egy lány aki nagyon tetszik neki.És mielőtt megkérdeznéd...Nem, nem fogom elmondani.-nevetett
Nem akartam könyörögni így abba hagytam a témát.
Oda siettünk a többiekhez és vártunk hogy megérkezzen a sofőr.
Amikor egy sport kocsi jelent meg a feljárón, azt hittem, hogy megérkezett a sofőr, de amint Zayn és Liam kinyitották az ajtókat és két nagyon csinos lány szállt ki az autóból, rájöttem, hogy ők a barátnőik.
Perrie amint kiszállt az autóból Zayn nyakába ugrott.Egy nagyon szép térdig érő ruhát viselt, egy tökéletesen passzoló magassarkúval.
Liam felé pillantottam, épp akkor szállt ki a barátnője, intett, hogy menjek oda hozzájuk.
Izgatottan sétáltam oda.
-Szia!Te vagy Abby, igaz?
-Hali!Igen én vagyok.Örülök, hogy megismerhetlek.-vigyorogtam
-Én Nora vagyok!Liam rengeteget mesélt rólad.És én is örülök.
-Remélem csak jókat.-nevettem
Nora már az első perctől nagyon szimpatikus volt, egy folytában mosolyog és nagyon nyugodt.
Egy testhez simuló barna ruhát viselt, ami nagyon jól állt neki.
Elsétáltunk az autótól, hogy a sofőr kitudjon tolatni. Nora-val leültünk egy padra amíg vártunk.
Egy kicsit megbántam, hogy pont ezt a ruhát választottam, mert eléggé fújt a szél és a csupasz lábam fázni kezdett.
-Nagyon összeilletek Liammel.
-Köszi.Annyira szerencsésnek érzem magam, hogy ő az enyém.-vigyorgott.-Neked van barátod?Hogy bírod öt ilyen jó képű fiú mellett.
Rögtön Harry-re pillantottam, és ezt Nora is észrevette.
-Harry?
-Igazából nem tudom, hogy mi van köztünk...Nagyon tetszik nekem...De tudom, hogy úgyse jönne össze velem...
-Harry már csak ilyen...
-De amikor velem van érzem, hogy jobb ember és úgy érzem mintha senki más nem lenne rajtunk kívül.És ez mellett elmondhatatlanul szerencsésnek érzem magam, hogy velük turnézhatok.
-De ne hagyd neki, hogy kikészítsen, már sok lánnyal kikezdett.Te nagyon kedves és aranyos vagy ezért is szólok.
-Köszi Nora a tanácsot!Tudom, hogy milyen, legalábbis Liam rengeteg mindent elmondott róla, de reménykedem, hogy megfog változni...Ejtsük a témát...Valakit beszeretnék mutatni.-mondtam és felálltam.
Elindultam, Nora pedig követett.
-Nora ő itt Eleanor, Eleanor ő itt Nora.-mutattam be őket egymásnak.
Végül Perrie-t is magunkhoz hívtuk és beszélgettünk.
Elmondtam nekik, hogy imádok énekelni és, hogy jelentkeztem az X Faktorba.
Amint Perrie ezt megtudta elmesélte nekem, hogy ő is jelentkezett már szólóban, de őt is csoportba rakták pont mint a srácokat.Ők pedig elsők lettek.
Nagyon biztattak és drukkoltak.
Megbeszéltük, hogy ők is elkísérnek a válogatóra, és, hogy holnap elmegyünk kávézni.
Lassan vissza sétáltunk a fiúkhoz és csak két percet kellett várnunk és megérkezett a hatalmas limuzin.
-Wow!Ez nagyon király.-vigyorogtam
-Na jó akkor szálljunk be, így is csomót kellett várnunk.-reagált Harry.
Nem akartam szaporítani a szót, így beültem.A limuzin belülről nagyon tágas és ízléses volt.
Egy minibár is helyet kapott benne.
Lassacskán a többiek is beültek, majd elindultunk.
Liam kivett egy üveg skót whisky-t.
-Megalapozzuk az estét?-nevetve meglóbálta az üveget.
Elkezdte megtölteni mindenki poharát, de amikor én következtem akkor megállt.
-Abby te iszol?-kérdezte
A fejemet ingattam, nem szoktam inni és megtartom ezt a jó szokásom.
Harry arcán egy ellenállhatatlan mosoly jelent meg.
És igen...Visszatért az érzés...A pillangók megint röpködni kezdtek a gyomromban...Ironikus, hogy az első randinkon sem akartam inni.
Kihúztam magam és inkább kibámultam az ablakon.
***
A klub előtt hatalmas tömeg tolongott, úgy éreztem, hogy ma már nem jutunk be.
-Szerintem menjünk máshova, ide úgysem fogunk bejutni.
-Hidd el befogunk!-szólt közbe Harry és az őrhöz sétált.
Valamit súgott neki, és azt vettük, hogy a kigyúrt őr int nekünk.
A lányokkal átkaroltuk egymást és nevetve beszaladtunk.
Örültem, hogy nem kérték el a személyimet mert még nem vagyok 21 és nem is mehetnék be egy bárba, vagy klubba amíg csak 19 vagyok.
Az épületbe lépve már semmi nem hallatszódott. A bömbölő zenére rengetegen táncoltak.A sötét teremben neon fények világítottak.
Nem nagyon volt kedvem táncolni így a bárpult felé vettem az irányt.
Mielőtt leültem volna, a kabátom alá nyúltam és megigazítottam a ruhám, hogy amikor leveszem a ballonkabátom, véletlenül se legyen kint semmim.
Gyorsan a székbe huppantam.
Jobb oldalt egy korombeli jóképű fiú ült, viszont a bal oldali szék üres volt.
Körbe néztem és mire a pillantásom visszatért magam mellé, az eddig üres széken már ült valaki...Harry...
A szemem forgattam, és próbáltam nem figyelembe venni őt.
-Kérhetnék egy málnás mohítót?-kiabáltam a háttal álló mixernek.
Ő hirtelen megfordult.
-Persze!
Elkezdtem kigombolni a kabátom, majd gyorsan levettem magamról.
A dekoltázsom eléggé nagynak tűnt.A pultos fiú és a mellettem ülő srác tátott szájjal figyeltek, Harry arca pedig hirtelen idegesbe fordult át, és ezt nagyon élveztem.
A hajamba túrtam és dobáltam egy kicsit...
A telómért kutakodtam és mikor a kezembe akadt kirántottam a táskámból, csináltam egy selfiet és feltöltöttem Instagramra.
A követőim száma hirtelen megnőtt, a 800 követő helyett két millió lett.
Az állam leesett, lenyomtam a zárológombot és a pultra csúsztattam a telefonom amíg vártam.
-Muszáj volt ezt felvenned?-kérdezte suttogva Harry.
-Neked nem mindegy?Nem vagyok a játékod, én szórakozni jöttem.-válaszoltam flegmán
Rögtön eszembe jutott amit El mondott...Rosszul éreztem magam, hogy így viselkedtem...De úgysem leszek többet ilyen, így a mai napot kiélvezem.
-Hogy hívnak?-kíváncsiskodott a mixer.
-Abbynek!Téged?
-Bryan!Mit dolgozol, vagy tanulsz valamit?
-Öhm...Most készülök menni egyetemre.Menedzsment, média, szín- és képzőművészeti szakra.-nevettem.-Te hogy hogy itt dolgozol?
-Hát mindig is ezzel akartam foglalkozni.-miközben beszélt párszor Harry-re pillantottam.-És ha mindig ilyen csinos, okos és kifinomult emberek lennének itt, akkor még jobban szeretném ezt a munkát.
Bryan felém tolta az italom és én beleittam.
-Megadod a számod?-amikor ezt meghallottam félrenyeltem a mohítót.
Harry szeme kitágult és most tisztán látszott rajta, hogy nagyon mérges.
Pánikba estem...Én nem akarok semmit Bryantől, csak azért beszéltem vele, hogy féltékennyé tegyem vele Harryt. És tudom, hogyha most megadom a számom akkor biztos felhívna és elakarna vinni randizni.
-Inkább add meg te, és majd felhívlak.-hazudtam
Bryan csak nevetett és bediktálta a számát a telefonomba.
Mikor beírtam megmutattam neki, hogy azt higgye, hogy komolyan gondolom.Tudtam, hogy úgysem fogom felhívni és ezen nevetni kezdtem.
A szívószálat ismét a számba vettem és elkezdtem kiinni a pohár tartalmát.
Megköszöntem majd kifizettem az italt és a tánc parkett felé indultam.
Próbáltam ráhangolódni a zenére, de sehogy se ment, a fejem pedig zakatolni kezdett.
Úgy döntöttem keresek egy csendesebb helyet ahol kevesebben vannak.
***
Már majdnem feladtam...
20 perc össze-vissza bóklászás után találtam egy folyosót...
Senki nem volt ott és a zene sem volt olyan hangos.
Elindultam a folyosó végébe de úgy éreztem magam mintha valaki követne.
Magamban csak azt hajtogattam, hogy biztos csak azért hiszem ezt mert fáj a fejem.
De hirtelen kopogást hallottam magam mögött...Valaki közeledett felém és ebben biztos voltam.
