Chapter 16

Amint kinyitottam a szemem a nap sugarai az arcomon játszottak.
Meglepődtem amikor ráeszméltem, hogy Harry átkarolt és úgy alszik.
Önkéntelenül is mosolyogni kezdtem, és legszívesebben ott maradtam volna mellette, de az éjjeliszekrényre pillantva meg láttam a kis digitális órát.
Már fél kilenc múlt, és nekem mennem kellett...
Óvatosan megemeltem Harry karját és kicsúsztam alóla, lábujjhegyen osontam ki a szobából, persze a fa padlónak muszáj volt néha nyikorognia...
Megfogtam a cipőm és a kabátom majd vissza mentem a hálóba.
Harry még mindig aludt.
Olyan édes volt ahogy a göndör haja az arcán pihent és a bőre a napfényben ragyogott.
Elpillantottam tőle és szedelőzködni kezdtem.
Keresztbe fontam a karom és megragadtam az ing alját.
Elkezdtem felhúzni, de egy köhintést hallottam így rögtön vissza engedtem az anyagot...
Harry-re pillantottam, az ágyban ült és engem figyelt.
-Elakartál menni?Köszönés nélkül?Ez az én szokásom!-nevetett
-Akartam írni egy üzenetet-tartottam egy kis szünetet- kiraktam volna a hűtőre.-válaszoltam nevetve
-Nem maradsz?
-Legszívesebben maradnék de így is késésben vagyok.-leültem az ágy szélére és elkezdtem felvenni a cipőm.-Jesszusom és még a lányokkal is kell találkoznom.-idegeskedve hadonászni kezdtem.
Harry felkelt az agyból és elém sétált, majd megfogta a karom.
-Nyugi Abby.-nevetett-Hova kell menned, és miért kell sietned?
-Öhm...Megígértem a lányoknak, hogy tartunk egy csajos napot de elfogok késni mert várom a szállítókat.
-Milyen szállítókat?
-A szobámhoz hozzák a cuccokat...
-Tudod mit?Menj el a lányokkal és majd én intézem a szobád.
-Komolyan megtennéd?
-Persze!Menj csak.
Megpuszilta a szám, de mielőtt elhúzódhatott volna, megcsókoltam.
Minden egyes csókunk olyan volt mint az első...mindig csodálatos, meglepő és lenyűgöző...
És ez most sem volt máshogy.
Zavart, hogy nem is tudom, hogy igazából mi van köztünk de ezekben a pillanatokban nem is érdekelt.Lassan elhúzódtam de az orrunkat egymáshoz támasztottuk.
-Indulnom kell.-suttogtam majd teljesen elhúzódtam-Ohh az inged.
-Nyugodtan maradhatsz benne ha gondolod.Haza viszlek!
-Okés. Megvárom amíg átöltözöl és utána indulhatunk?
-Igen.Nem leszel rosszul, hogy nem eszel semmit reggelire?
-Nem majd a lányokkal bekapok valamit a kávézóban.
Harry csak bólogatott én pedig elindultam a nappaliba.

***

Megfogtam a kulcsom és a zárba helyeztem.
Beléptünk a házba és én rögtön felrohantam a szobámba, hogy a fiúk, se Eleanor ne vegyenek észre.
Amikor megláttam a legjobb barátnőm úgy éreztem magam mintha egy kisebb szívrohamot kapnék.
-Öhm...Szia Eleanor!
-Abigail Look, hol voltál egész este?Majd megőrültem, hogy mi történhetett.-meg sem szólaltam.-Mi történt?Ellopták a ruhád?-nevetett-Vagy...Oh kérlek mond, hogy nem...
-Mi?-értetlenkedtem
-Mond, hogy nem feküdtél le Harry-vel!
-Mi?Dehogy is!
-Hát pedig ez nem a te inged.És a kócos hajad sem erről árulkodik...És mi az a nyakadon?-kíváncsian bámult engem
Reflexből előre dobtam a hajam hogy eltakarjam a nyakam.
-El!Tényleg nem történt semmi!Csak beszélgettünk, és elaludtunk.
-Csak beszélgettetek?-nevetett-És akkor azt a foltot más csinálta a nyakadon?
-Igen....Na jó meg csókolóztunk.De tényleg ennyi!Hanyagolhatnánk a témát?
-Valaki nyűgős!
-Csak azért mert egész este buliztunk.De inkább készülődjünk mert elfogunk késni.
Elindultam a fürdőbe és vettem egy hosszú zuhanyt.

***

Már a kávézó felé tartottunk amikor megcsörrent a telóm...
Anya hívott, rögtön felvettem.
-Szia anyu!Mi újság?
-Szia Abigail!Miért vagy az újságban?
-Mi csoda?Én nem vagyok benne egy újságban...-értetlenkedtem
-Abby...Itt tartom a kezemben az újságot, és te vagy a címlapon.
-Igen?Legalább jó kép készült rólam?-izgatott kezdtem lenni.-Mit írnak?
-Hát azt inkább nem részletezném...Nem csak te vagy a képen...Egy igen nem hozzád illő kép készült rólad...Botrányos...
-Mi?-a jó kedvem rögtön eltűnt.
-Mi ez a kép Harryvel Abigail?-az hogy így szólított az anyám egy enyhe jelzés volt számomra, hogy valószínű mindjárt pakolhatok és mehetek is vissza New Yorkba.
-Milyen kép?
-Miért csókolóztál Harryvel?Ezért mentél el vele Floridába?Hogy vele lehess?-anya hangja nyugtalan lett
-Anyu tudod az újságírók mindent megtesznek, hogy lejárassák az embert, biztos vagyok benne, hogy csak egy photshop...Harry és köztem nincs semmi.-válaszoltam a torkommal egy gombóccal a tegnap előtöltött esténkre gondolva.
-Remélem is kislányom...Nem élheted a magmutogató, botrányos sztárok életét...És ezzel a Harry gyerekkel nem nagyon akarlak látni...
-De anya velük turnézom.-szóltam közbe.
-Nincs semmi de...Remélem felfogtad, hogy nem akarok több ilyen képet...A karrieredre kell koncentrálnod!-miközben beszélt a szemem forgattam.-Azt sem értem hogy tudsz ennek a Harry fiú körében lenni...Olyan pletykák keringenek róla.
-Anya most leteszem mert találkozom pár barátommal.
-Abby hívni foglak!
-Oké anya.Szia!-kinyomtam őt
Rögtön El felé pillantottam.
-Hallottad?
-Az egészet...Anyukád nem fogta vissza magát..
-Jesszusom egy képre így reagált...Mit fog csinálni ha véletlen komolyra fordulna Harryvel valami?-épp elhaladtunk egy újság árus mellett ami nem volt messze a Starbucks-tól
Hirtelen megpillantottam az eladó mögött lévő újságot, amin én és Harry voltunk...
És csókolóztunk...A reptéren...És az nem photoshop volt...Csak arra tudtam gondolni, hogy ezt hány ember láthatta.Vettem gyorsan egy darabot és a táskámba süllyesztettem.
Vettem egy mély levegőt és  bementem a kávézóba.
El és én rögtön elmentünk rendelni magunknak, és mire kihozták, már tudtuk hol ülnek Perrieék.

-Sziasztok lányok!Bocsi a késésért, csak...

-Csak Abby, Harry-nél aludt...-vágott közbe Eleanor.

A lányoknak hirtelen leesett az álluk.Meg sem szólaltam csak bevettem a szívószálat a számba és elkezdtem inni a kávém.

-Ez komoly Abby?-döbbenten kérdezősködött Nora

-Igen, de még mielőtt megkérdeznétek, nem történt semmi...

-Ááá nem csak, Harry egy kicsit megmutatta, hogy az övé vagy.-mondta és hátra dobta a hajam, hogy látszódjon a kiszívott nyakam.

Reflexből a kezére csaptam, egy -Áúcs- jött ki a száján de nem törődtem vele, csak a hajam vissza raktam az eredeti helyére ahol tökéletesen elfedte a foltokat.

A barátnőim kerek szemekkel néztek engem.

-Oké, egy kicsit elragadta a hév de nem volt SEMMI!-hangsúlyoztam az utolsó szót. 

-Én ezt nem tudom elképzelni...Harry Styles visszafogta magát...És nem feküdt le valakivel...Ezt, hoyg sikerült elérned.

A szemem forgattam.

-Miért kérdi ezt mindenki?

-Mert Harry egy perverz idióta, a nőkkel szemben...Ha neki tetszik valaki akkor megszerzi magának, és amint megunta eldobja, pont mint egy használt játékot.-magyarázott Nora.

-Hogy van az, hogy mindenki jobban ismeri nálam...Miért vagytok ennyire elítélőek...Ő teljesen más.

-Abby, Liam a barátom...Ezek az ő szavai...Nem akarlak megbántani de ez az igazság, és csak azért mondom mert a barátnőmnek tekintelek.

-Akkor megtennétek, hogy hanyagoljuk ezt a témát.-a földet kezdtem bámulni.

Rosszul eset amit mondtak...

MIRŐL BESZÉLEK??Borzalmasan esett...

Tudjátok van az a pillanat amikor tetszik valami, vagy mindenképp megakarsz szerezni valamit...De a barátaid, ismerőseid hamarabb megszerezték, megismerték a kedvenc tárgyad és elmondják róla a véleményüket...Ami perpillanat rossz...De nem akarnak megbántani, csak azt akarják, hogy ne kelljen neked olyan amitől nem leszel boldog...De  attól mégis borzalmasan érzed magad, mert rettentően beleszerettél abba, és nagyon nehéz elfogadnod az igazságot.

Ez a példa talán túl gyerekes, de én is így vagyok éppen...Harry teljesen más...Rendben szokott erőszakos lenni, de attól számomra ugyan az a kedves és cuki Harry akit megismertem.És ezt az érzést senki nem veheti el tőlem.

Észre sem vettem, hogy ennyire elkalandoztam a lányok társalgásától.
Miután vissza kapcsolódtam a lányok beszélgetésébe, önfeledten folytattuk a délelőttöt. 

***

A karórámra néztem, már este hét óra múlt...Haza akartam menni, hogy láthassam Harry-t és, hogy mit alkotott a szobámmal.A nap végére már rettentően fáradt lettem, mert a lányokkal mindenfelé jártunk.Csináltunk pár képet és úgy döntöttünk haza indulunk.

***

Köszönöm, hogy elolvastátok a részt, nyugodtan írjátok meg a véleményeteket és iratkozzatok fel a rendszeres olvasók közé.
A Facebbok csoportot meg találhatjátok ITT.
A csoportban nagyon sok mindenről értesülhettek:

•  szünetekről, a fejezetekből kaphattok részleteket
• megtudhatjátok, hogy mikor következik a következő rész
• ha új szereplő tűnik majd fel a blogban róla kaphattok több információt
• Spoilereket is kaphattok.
• Személyesen is kérdezhettek tőlem a csoportban

 Tudom egy kicsit rövid rész lett, de nyaralni voltam úgyhogy nézzétek el nekem :)
Era xxx

Chapter 15

Hirtelen megálltam majd lassan megfordultam...
Harry állt mögöttem.
-Nem szabadna egyedül össze-vissza sétálgatnod!
-Jézusom, a szívbajt hoztad rám!
-Pont ez az!Mi lett volna ha nem én jöttem volna utánad?
-Várjunk csak!Te egész végig követtél?-bólintott.-És miért ne szabadna?Nem mintha melletted biztonságban lennék.Csak elmagyarázhatnád, hogy miért  is érdekel ez téged!
Harry azzal, hogy előrébb lépett, eléggé lecsökkentette a köztünk lévő távolságot...Igazából csak pár centiméterre állt tőlem.
-Abby, fogalmam sincs, hogy mit tettem vagy, hogy mivel bántottalak meg...De nem akarom, hogy ilyen légy velem, tudod, hogy soha nem bántanálak.-a hangja sokkal rekedtesebb volt mint általában.
Ha eddig azt hittem, hogy túl közel áll hozzám, akkor tévedtem...Egy apró lépést tett felém, de már éreztem hogy a göndör fürtjei az arcom súrolják.
Szaporán kezdtem venni a levegőt mert azt hittem, hogy elfogok ájulni.
-Én...-csak ennyit sikerült kinyögnöm
-Olyan borzalmas volt ahogy láttam a flörtölésed a bárpultossal, hanem hagyta volna abba akkor a szart is kivertem volna belőle.-szinte suttogott, majd egy pici szünetet tartott a mondandójában.-Te csak az enyém vagy!-suttogta a fülembe.
A szívem kalapálni kezdett, nem akartam elhinni amit mondott...Elfordítottam a fejem, de Harry rögtön vissza fordította.
A hajam az arcomba hullott.
Megijedtem amikor megemelte a kezét, de amint az arcomhoz érintette, a félelmem rögtön eltűnt.Kisöpörte a hajamat az arcomból az ujjaival, majd a fülem mögé tűrte a göndör szálakat.
A zöld szeme nagyon sötét volt, nem az a gyönyörű világos zöld amit annyira szerettem, teljesen más volt...A szeméből azt vettem észre mintha félne...
Félne, hogy mit fogok mondani, de igazából meg sem tudtam szólalni.Kinyitottam a szám de egy hang sem jött ki rajta.
Egyre idegesebb lettem...A tenyerem izzadni kezdett, a gyomrom pedig görcsben állt.
Végig simított a karomon majd megfogta a tarkóm.
Hirtelen magához rántott és az ajkait az enyémre nyomta.Elakartam lökni magamtól, így a tenyereim a mellkasára nyomtam...De ahogy éreztem az izmos felsőtestét ez megváltozott.Még az ingén keresztül is éreztem a mellkasa keménységét.A csókunk heves és gyors volt, a nyelvével próbált utat törni az ajkaim között, de nem hagytam neki, a kezem hirtelen a nyaka köré kulcsoltam, ekkor a folyosó falának nyomott.
Nem bírtam tovább, a szám akaratlanul is kinyitódott és így Harry nyelve az enyémmel találkozott.
A kezét lecsúsztatta a tarkómról, de még mindig a falhoz nyomott.A kezét a derekamra rakta és hirtelen a testét az enyémhez nyomta...Elfogyott a levegőm, éreztem ahogy a rekesz izmom összeakar esni és a szívem pedig kiakar szakadni.
Olyan közel húztam magamhoz ahogy csak tudtam.Megdöbbentett a torkából előtörő mély nyögés.Nem gondoltam, hogy ennyire élvezi, ahogy az én mellkasom az ő izmos törzséhez nyomult.
A csókunk lassulni kezdett és lihegésbe tért át.
Óvatosan a nyakamhoz hajolt és ráfújt egyet, a bőröm teljesen libabőrős lett, kacagott egyet majd elkezdte csókolgatni a nyakam és vissza indult a számhoz.Egy picit elhúzódott és az ajkait egy gyenge ponthoz nyomta a fülem alatt és az állam fölött.Remegve hunytam le a szemem és szorosan a hajába túrtam.A lélegzetem elakadt amikor a csípőjét az enyémhez nyomta.
Kicsit hallatszódott ahogy nevet, tisztán láttam rajta, hogy élvezte azt a reakciót amit kiváltott belőllem. Sosem éreztem még így, és erre nyilván ő is rájött.A derekamon pihenő kezét lassan lejjebb csúsztatta a fenekemre.Egy picit elhúzódtam és a füléhez hajoltam.
-Nem akarunk eltűnni innen?-súgtam
-De!-megpuszilta a szám.-Amit csak akarsz!
Elengedett és elindultunk kifelé.
-Várj!?Hogy megyünk haza?Sétálunk?
-Nem!Ide hozattam a kocsim.
-Te aztán mindenre gondoltál.-nevettem
Amikor visszatértünk a zsúfolt terembe, különváltunk és 5 perc után a kijáratnál találkoztunk, Harry kezében már ott volt a kulcs, hirtelen megfogta a derekam és maga után húzott.Az autóhoz nyomott és újra megcsókolt.
Ellöktem magamtól és nevetni kezdtem.
-Nem bírod ki amíg elhúzunk innen?
-Annyira izgató vagy!Szállj be!-parancsolt rám
Követtem az utasítását és vártam amíg ő beül.
Kapkodva indította el az autót és gyorsan a gázra lépett, becsatoltuk magunkat és az útra figyeltünk.
-Nyugi!-mondtam és a fejem a vállara döntöttem és ő egy gyors puszit nyomot a fejem búbjára.-Hova megyünk?
-Hozzám!
Vigyorogni kezdtem és a tenyerem a combjára raktam.
Harry az egyik kezét levette a kormányról és a kezemre helyezte.
-Abby szerintem vedd el a kezed mert, így is nehéz figyelnem, igazából legszívesebben leszakítanám rólad ezt a "ruhát".
-Miért?Nem tetszik?-nevettem
-De nagyon is.De inkább elnéznélek egy kicsit kevesebb ruha darabban.
Az arcom hirtelen vörös lett, senki nem mondott még ilyet nekem...Teljesen belezúgtam...Mellette teljesnek érzem magam...A kezem szépen, lassan elhúztam de mielőtt visszaraktam volna a saját combomra, vissza rántotta.
-Tudod mit?Inkább hagyd!
-Eldöntenéd?-nevettem
-Neked tényleg bejött Bryan?-hallatszódott hogy a hangja a vidámból csalódottba tért át.
-Nem!Dehogy!Már a számát is kitöröltem.-előkaptam a telóm és megmutattam neki a kontaktokat.-Nézd!
Láthatóan megkönnyebbült, majd gyorsan megcsókolt és utána ismét az útra figyelt.

***

Kis szálltunk, majd Harry bezárta az autóját.

A háza egyszerűen tökéletes volt.Egy hatalmas kerítéssel volt körül véve, biztosan a rajongók és a riporterek miatt. Harry a távirányítón megnyomott egy gombot és a díszes vaskapu kinyílt.

A kezét a vállamra rakta és elindultunk a bejárathoz.

A villa nagyon nagy volt, előtte elhelyezkedett egy szökőkút és egy hosszú lépcsőn sétáltunk fel a bejárati ajtóhoz.

Mikor beértünk melegség fogadott.A kabátom a fogasra helyeztem és körbe forogtam.

-Annyira szuper ez a ház.-mondtam és a nappali felé vettem az irányt.

Egy hatalmas LED Tv tárult a szemem elé, és még egy kandalló is volt bent.A barna bőrkanapé nagyon megtetszett.

Vissza siettem Harry-hez.

-Lezuhanyozhatok?

-Persze, de ha akarsz akkor meg is fürödhetsz.

-Ez most picit ciki lesz, de...Tudnál adni egy pólót, vagy valamit, hogy levehessem ezt a kínzó eszközt magamról?-nevettem

-Egyáltalán nem ciki, és persze, hogy adok.Viszont nagyon szívesen segítek levenni ezt rólad.-a hangja csábító volt és végig simított a ruhámon az oldalamon.

-Harry te csak erre tudsz gondolni?-nevettem

-Nem csak...Ahhhj...Olyan jól nézel ki...Menj és majd beviszem a ruhát oké?

-Rendben!Hol találom a fürdőt?

-Az emeleten.Ha felmentél fordulj jobbra menj egyenesen, majd fordulj balra és ott van.

-Köszönöm.-intéztem felé egy mosolyt.

Felrohantam a lépcsőn, és a fürdőbe siettem.Felkapcsoltam a lámpát és hirtelen minden elhomályosodott előttem, a szemem sosem szerette az erős fényt...Pár másodperccel később újra tisztán láttam.

A fürdőszoba nagyon hasonlított az enyémre, megnyitottam a kád csapját és öntöttem bele egy kis habfürdőt.

Levettem a lábamról a magassarkúm és elkezdtem keresni egy törölközőt.

Amint meglett lecibáltan magamról a ruhát és gyorsan ledobtam a földre.

Magamra tekertem a pamut törölközőt és a hajam felkontyoltam, hogy ne legyen vizes.

Abban a pillanatban amint befejeztem, Harry kopogott.

-Bejöhetek?-szólt az ajtó mögül.

-Ühüm.

Lassan kinyitotta az ajtót és csukott szemmel besétált.

-Nyugodtan nyisd ki a szemed.

Amint kimondtam, rögtön kinyitotta a csodás szemeit.

Kerek szemekkel figyelt és egy kis szünet után átnyújtotta a ruhadarabot.

-Öhm...Tessék...Itt van egy ing!-mondta akadozva.

-Köszönöm.-vigyorogtam

-Akkor én most megyek.-hadarta és gyorsan kilépett a fürdőből.

Nem tudtam elhinni, hogy zavarba hoztam Harry Styles-t, pont azt akiről annyi pletyka van...Ez annyira megnevetettet.

A kád nagyon gyorsan megtelt így elzártam a csapot.

Ledobtam magamról a törölközőt és beültem a forró vízbe.

Minél gyorsabban kiakartam szállni, hogy újra láthassam őt.

Annyira fura volt, hogy a fürdőkádjában ültem, a legtöbb lány ezért ölne, de nekem csak annyit kellett tennem, hogy megkérdezem.

Bevizeztem az egész testem majd a tusfürdőért nyúltam.Megmosakodtam és még egy darabig ültem a fürdőkádban.

***

A törölközővel elkezdtem megtörölni a testem, majd mikor végeztem magamra kaptam a fehérneműm és Harry ingét.Hatalmas volt rajtam.A combom közepe felett végződött az anyag, úgy éreztem mintha egy miniruha lenne rajtam.

Az ujját fel kellett csavarnom a karomon, hogy ne lógjon.

Az orrom a póló ujjához raktam...Tisztán éreztem Harry illatát...

Mint egy tinédzser, úgy ugráltam le a lépcsőn.

Ahogy leértem Harry már keresett is.

-Végeztél?-kiáltott 

Rájöttem, hogy a konyhából jön a hang, így oda siettem.

Félénken léptem be a konyhába.

Amint Harry felém pillantott az arcom a megszokott szín helyett vörös lett.

Harry valamit sütögetett, de közben engem nézett.

A pulthoz sétáltam és az egyik magasított kerek bárszékre ültem és néztem ahogy főzőcskézik.

-Szereted a csirkét?

-Igen!-nevettem

Nem gondoltam volna, hogy Harry főz egy lánynak, de úgy látszik, hogy ha mellettem van teljesen más ember.

Pár pillanatra a telefonom kezdtem nyomkodni, de Harry kikapta a kezemből és a pultra rakta.

Nevetve felpillantottam, és nagyon meglepett, hogy előttem állt.

-Harry épp...-nevetve beszéltem, de hirtelen megcsókolt.

Nem tudtam ellenállni, a kezem rögtön a nyakához vándorolt.

Az egyik tenyerem a hátán a másik pedig a tarkóján pihent és közben magamhoz húztam.

Éreztem ahogy a kezét a derekamon tartja és ez csak arra biztatott, hogy még közelebb húzódjak hozzá.A szívverésem elkezdett felgyorsulni, amint megéreztem, hogy a tenyere az ing alatt a csupasz hátamon pihen.

A hátam simogatta és én pedig akaratlanul is a hajába túrtam, hirtelen egy mélyről előtörő nyögés tőrt ki belőle...Nagyon meglepődtem és igazából fel sem tudtam fogni, hogy Harry ennyire élvezte a csókunkat.

Hogy elterelje a figyelmem az ő nyögéséről kis puszikat hagyva a számon, elhúzódott és a nyakam kezdte csókolgatni.

Egyáltalán nem fogta vissza magát, erősen és hevesen csókolta a puha bőrömet, előrébb csúsztam a széken, hogy még közelebb legyek hozzá és ő így már a combom között állt.

A póló  már felcsúszott a derekamra így az egész lábam pucér volt, és csak a fehérneműm volt rajtam.

A heves csók helyett már a nyakam szívta.Összeráncoltam a homlokom minden egyes alkalommal akárhányszor csak súrolta a foga a bőröm.

Teljesen komolyan gondolta azt, hogy csak az övé vagyok, de nem bántam.

Jó volt, hogy nem kellett lábujjhegyre állnom, vagy legalább egy 10 cm-s magassarkút felvennem, hogy felérjem őt, a bárszék tökéletesen magas volt.

Hirtelen kihúzta a kezét a póló alól és még durvábban csókolta a nyakam a lüktetőt pontnál.

Megfogtam a göndör tincseit és hátra húztam, hogy érzékelje, hogy nem egy bábú vagyok hanem egy ember aki érez fájdalmat.

Biztosan vette a célzásom mivel óvatosan megpuszilta a nyakam, és az ajkunk később újra egymásra talált.

A lábaim átkulcsoltam a derekán keresztül, úgy csüngtem rajta mint egy csimpánz, de ahogy, gondoltam ez tetszett neki.

Hirtelen megemelt és leszedett a székről.Az egyik kezét a lapockámra a másikat pedig a combom alá rakta, hogy biztosabban tartson.

Hátra menetben elindult a lépcső felé és felvitt az emeletre.

Pár perc múlva már az ágy lábánál voltunk.

Harry óvatosan lefektetett az ágyra majd megcsókolt.

Mivel még nem volt tapasztalatom, hogy mit csináljak, ezért megijedtem.

Még senkivel nem feküdtem le és nem is szándékoztam egy 3 hetes "kapcsolat"-tal ezt megváltoztatni.

Harry mintha a fejemben olvasott volna, elkezdett lelassulni majd végül elhúzódott.

-Lassítsunk?

Bólogattam.

Harry felemelkedett és felhúzott magához.

Megfogta mindkét karom és a szemembe nézett.

-Bocsi, hogyha túl gyors voltam Abby.

-Harry ne hülyéskedj!Nem voltál gyors csak én még nem állok készen.-a mondatom véget szinte suttogva mondtam és a földet kezdtem bámulni.

-Hey!Ne légy lelombozva!Azt az édes mosolyt szeretném látni az arcodon, rendben?

Bólogattam, majd kikényszerítettem egy mosolyt és elindultam az ágy széléhez.

Harry utánam szaladt majd hátulról átkarolta derekam és a fülemhez hajolt.

-Hát ez nem volt olyan meggyőző, de már haladunk.-nevetett és én is.-És addig fogok próbálkozni, amíg majd te akarod, hogy lefeküdjek veled.-suttogta a fülembe

A libabőr megjelent a kezeimen...Annyira felizgatott ahogy Harry ilyeneket mondott nekem.Nem tudom, hogy lehetne dögösebb, de számomra már így tökéletes.

Megfordultam, és megcsókoltam.

-Ne kínozz!-mondta nevetve

-Nem akarlak!-nevettem és leültem az ágyra.

Harry körbe sétálta az ágyat és a másik oldalon ugyan ezt csinálta.

-Van laptopod?

-Ez komoly kérdés volt Abby?-nevetett.-Persze, hogy van!

-Használhatom?Ha előre tudtam volna hogy nálad kötünk ki akkor hoztam volna a sajátom.

-Használd nyugodtan ott az asztalon.

-Köszönöm.-vigyorogva felugrottam az ágyból és az asztalhoz futottam.

Mikor a kezembe fogtam a laptopot szépen lassan vissza sétáltam az ágyhoz és felfeküdtem rá.Kinyújtottam a lábam és a combomra raktam a gépet.Felhajtottam a képernyőt, de rögtön a jelszót kérte, átnyújtottam Harrynek és ő pedig amint beírta a jelszót és visszaadta nekem.

-Hmm, de titokzatos valaki.-nevettem.

A hajamat átdobtam a jobb vállamra és elkezdtem bepötyögni az email-em.

Harry felült és közelebb húzódott hozzám.

Mire sikerült belépnem ő már a nyakam csókolgatta.

-Annyira jól áll rajtad az ingem!Azt hiszem neked adom.-dörmögött két csók között.

-Én is szeretem.Olyan...Kényelmes...És Harrys.-felé fordultam és megcsókoltam.-Harry nézd!-mutattam a laptop kijelzőjére.

-Igen?Ez az Instagram oldalad!Mi van vele?-nevetett

-Eddig 800 követőm volt...Most két millió...

-Igen?

-Ez van ha kirakok Harry Styles-ről egy képet?-kacagtam

-Nem!Ez akkor van amikor ki raksz rólam egy képet és like-olom, majd bekövetlek és én is kirakok egy képet rólad...Hát igen...Ez már elég ok a rajongóimnak, hogy bekövessenek.

-Öhm...Okés. Ja és köszönöm!

-Viszont van egy rossz hírem...

-Jaj ne, utálom a rossz híreket!Mi az?Essünk túl rajta...

-Hát...Öhm...Hol is kezdjem...A twitteren az az egyik  mánia most, hogy ki lehet az a lány aki leszállt velünk a repülőgépről...És sajnos már tudják, hogy ki az...-mondta félve

-De várjunk csak!Én voltam az a lány.-és ebben a pillanatban leesett, hogy ez mit is jelent.

Az arcom a kezeimbe temettem.

Tudtam, hogy ez lesz.A paparazzi rám fog szállni!

Hát ez csodálatos!

Azt hittem, hogy tök nyugis lesz ez a hónap, de rohadt nagyot tévedtem.

-Abby!Jól vagy?

-Igen jól.

-Sajnálom!

-Semmi baj, amúgy sem a te hibád, ha nem az újságíróké.

-Haza akarsz menni?-kérdezte szomorúan

-Lehet, hogy az lenne a legjobb, mert akkor talán abba hagynák ezt az ügyet...De nem!Veled akarok lenni.

Közel hajolt hozzám majd megcsókolt.

Lehajtottam a laptop tetejét és az éjjeli szekrényre raktam, majd újra Harryvel törődtem.

Közelebb húzódtam hozzá és megpusziltam.

Végig simított mindkét karomon viszont a bal kezemnél egy pontnál meg állt.

Hirtelen elrántottam a kezem.

-Abby!?

-Mi az?

-Mi az a karodon?

-Nem tudom mire gondolsz.-mondtam és lehúztam az ing ujjait és felálltam az ágyról.

Harry hirtelen vissza rántott, magához húzott és erőszakosan feltűrte az inge ujját.

Amikor tisztán látta a sebem a könyököm hajlatánál a feje elfehéredett.

Végig simította az ujját a vágás nyomon.

-Abby, ugye nem?

-Harry ez nem az amire gondolsz!

-Ugye nem vagdosod magad?

-Miért kell, rögtön erre gondolnod?Az isten szerelmére, dehogy vagdosom magam...Ez csak...

-Mi az?Kérlek mondd el!

-Két éve volt, minden...Úgy kezdődött, hogy Maxnél voltam...

*Vissza emlékezés*

Annyira izgatott voltam a mai nap miatt.New Yorkban teljesen tökéletes volt az időjárás.

És ma megbeszéltük Max-vel, hogy találkozunk nála.

Az autómban ültem és a házukhoz vezettem.Már annyira vártam, hogy láthassam az apró barna szemeit és a gyönyörű mosolyát.Már két éve jártunk, de én nem csak pasimként tekintettem őt hanem barátnak is.Mindig tudott mondani egy két jó szót, ha valakinek valamilyen baja volt.

Ám a nagy gondolkodás miatt észre sem vettem, hogy elmentem a házuk előtt.

Gyorsan megfordultam a kocsimmal mielőtt jött volna valami autó.

Behajtottam a garázs elé, majd kiszálltam és bezártam a kocsit.

Kopogtam a bejárati ajtón és vártam, hogy valaki ajtót nyisson.

Két perc múlva kinyitódott.Amint megláttam a barátom, a nyakába ugrottam és megöleltem.

-Szia Abby!-nevetett

-Annyira hiányoztál.

-Te is nekem!Gyere be!

Beléptem a cuki kis otthonos házukba, rögtön a hatalmas nappalijuk felé vettem az irányt.

-Anyukád itthon van?-nevettem

-Nem pont most ment hozzátok!

-De ők most nincsenek New Yorkban.-nevettem és a kanapéra ültem

-Hogy-hogy?Hozattam pitét!Kérsz?

-Üzleti út...Londonban.-magyaráztam.-A pite bármikor jöhet.

Őszintén szólva, sosem ettem pitét addig amíg meg nem ismertem Maxet.

Az első randinkon pitét ettünk és azóta ez a közös kedvencünk.

-A csokis, tejszínhabos jó?-szólt a konyhából.

-Tökéletes!

Max 5 perc után már vissza is tért a nappaliba és szorosan mellém ült.

-Jó étvágyat drága!-átadta nekem a tányért.

-Köszi.Neked is!-nevettem

Rögtön elkezdtem enni a sütit, de Max kivette a kezemből a tányért.

-Majd én!-mondta nevetve és elkezdett etetni.

-Fogyatékosnak érzem magam Max!-nevettem

-Túl szép vagy ahoz!

-Imádlak! 

Lassan hozzá hajoltam és megcsókoltam.

Igazából sosem éreztem semmit a csókunk közben, de tiszta szívből szerettem őt.

Elhúzódott majd újra enni kezdtünk.

Épp egy nagy falatott adott számba és majdnem megfulladtam.

-Várj!Van egy kis...-mutatott a számra.-Egy kis tejszínhab.

-Oh köszi.-megfogtam egy szalvétát.

-Ne!Majd én.-mielőtt mondhattam volna valamit megcsókolt

Nevetni kezdtem és elhúzódtam.

-Abby valamit elkel mondanom.

-Mond kicsim!-mosolyogtam.

Letette az asztalra a tányérainkat, és megfogta a karjaimat.

-Abby, tudd, hogy nagyon szeretlek és tényleg te vagy a mindenem, de csináltam egy hatalmas baromságot.

-Jaj Max ne hülyülj már.-nevettem

-Nem Abby!Ez most nem vicc.-mondta és a földre bámult.-Nem tudom azt tenni, hogy nem mondom el mert nem akarom hogy mástól tudd meg.

Az arcomról eltűnt a vigyor, Max soha nem csinált semmi rosszat, így el sem tudom képzelni, hogy mi lehetett az a rossz hír.

-Én...Én lefeküdte Megan-nel!

-Mi csoda?

-Lefeküdtem vele!-mondta és közbe megfogta a kezem de én rögtön elrántottam.-Részeg voltam és...

-Te lefeküdtél az egyik legjobb barátnőmmel?!-éreztem ahogy a szívem szilánkokra törik.

-Igen!Sajnálom Abby!De te még nem álltál készen, és nem tudom mi ütött belém.

Hirtelen felálltam.

-Istenem.-kitört belőllem a sírás.-Nem hiszem el, hogy ezt tetted velem...

-Abby...-felállt és megfogta a karjaim

-Ne érj hozzám!-mondtam mérgesen, majd elrántottam a kezem.-Utállak!Felfogtad?Teljes szívemből szerettelek...De te becsaptál.Hogy lehettem ennyire naiv?És ezt pont a ballagásunk előtt kell megtudnom?!-ömlött belőllem a méreg, az idegessé és a könny.

-Én...

-Nem!Ne mondj semmit!Én befejeztem.Nem akarlak látni!És nem érdekel, hogy szeretnél, vagy sem de elfogsz menni arra a Londoni egyetemre!-mondtam ingerülten.-Szerintem ez a legkevesebb.

Megfogtam a cuccom és kirohantam a házból.

Beültem a kocsiba és minden biztonsági kellék nélkül beindítottam az autót.

A gázra léptem, és éreztem ahogy mindenem összetörik de legfőképpen a szívem.

Az arcomon a könny patakokban folyt.Mikor hirtelen megtöröltem a szemem a kézfejemmel, már csak arra lettem figyelmes, hogy egy fa felé hajtok.

***

A combom, a karom és a fejem is vérzett.

Nem tudtam megmozdulni.

A szemem sarkából annyit láttam, hogyaz autóm füstöl és a fához van préselődve a szélvédő pedig bevan törve.

Valami sósat éreztem a számban...Vér volt..A látásom elhomályosodott, a fejem zúgott és fájt.

Egy pillanat alatt minden elsötétült...

*Vissza emlékezés vége*

Harry a karjai között fogott és az állát a fejemen tartotta.

A könnyeim patakként folytak le az arcomon.

-Nyugi.Nincs semmi baj.-nyugtatgatott  és megpuszilta a fejem.

-Majdnem meghaltam.-akadozva beszéltem.-És a szüleim külföldön voltak...Csak Eleanor volt velem.Az orvosoknak össze kellett varrniuk a fejem.-zokogtam

-Esküszöm, ha meglátom azt az idiótát megölöm.

-De ez nem az ő hibája volt, hanem az enyém...

-Nem ezért fogom kinyírni, hanem azért amit tett veled.

-Bárcsak meghaltam volna akkor.-mondtam a könnyeimmel küszködve.

-Abby, ne mondj ilyen hülyeségeket.Ha meghaltál volna, a szüleid és Eleanor is kikészültek volna...És én is.Ha meghaltál volna nem ismerhettelek meg volna.-a szemembe nézett.-Soha ne gondolj arra, hogy megakarsz halni!Fontos vagy nekem.

Az orrát és a homlokát is az enyémhez nyomta majd megcsókolt.

Kezdtem megnyugodni...A szívverésem is normális lett.

-Köszönöm!De kérlek ne mond el senkinek...Csak Eleanor tudja és most már te is.

-Nem fogom!Megígérem!És csak ennyi maradt meg a balesetből?-kérdezte a sebre mutatva.

-Nem még van a combomon is, de nem sokára ezek is eltűnnek mint a többi.Viszont a baleset emléke örökre velem marad...

-Ha ez megnyugtat...Nem csak a te életed elcseszett.-nevetett majd felállt és az egyik szekrényhez sétált.

Törökülésbe helyezkedtem és térdemre raktam a tenyerem.

-Miért, még kié?

Nem mondott semmit, csak kivette a szekrényből az alkoholt.

Mikor megrázta a levegőben, rögtön rájöttem, hogy magára céloz. 

-Mi történt?

Az ágyhoz sétált és leült mellém.

-Öhm...A szüleim...Vagyis az "apám"...

-Folytasd!-szóltam közbe

Láttam rajta, hogy ez egy fájdalmas emlék számára amit valószínű, hogy csak azok tudnak akik nagyon közel állnak hozzá...De mégis most szándékozik megosztani velem.

Hogy egy kicsit bátorítsam, megfogtam a tenyerét és összekulcsoltam az ujjainkat. 

-Kérlek, mond el!Bízhatsz bennem.

-Amikor nyolc éves lettem apám elkezdett inni, és anyával rengeteg kezdtek veszekedni, amiből mindig az sült ki, hogy apa megverte anyát...És ez ment éveken keresztül...A nővéremmel mindig bezárkóztunk és ő nyugtatgatott...Majd négy év után anya beadta a válópert...

-Úr Isten!Én nagyon sajnálom Harry!De anyukád miért nem akart elválni hamarabb?

-Mert szerette őt, és azt hitte minden megoldódik...Miután elváltak soha nem láttam apát...

Utána én voltam a férfi a házban én segítettem mindenben és én vigyáztam rájuk.De négy évvel később Gemma bemutatta a barátját és akkor még rosszabb lett a helyzet...Őt is elkezdte verni a barátja..Egy este pedig üvöltözve jöttek haza, Gemma szája vérzett és az arcán lila foltok voltak...De én már nem viseltem ezt el...

-Mit csináltál?-kérdeztem félve

Semmit nem mondott, csak hallgatott.

-Harry!Mond el, kérlek!

-Bedühödtem és elkezdtem verekedni vele...Majd az udvarunkon folytattuk...A nővérem végig sírta az egészet...És én....Majdnem megöltem...Amikor már a földön feküdt akkor is bántottam...Az anyukám és Gemma is falfehéren bámultak rám...Rettegtek tőlem...-miközben mesélt én alig tudtam feldolgozni a történteket.-Az nap este elmentem...Azóta nem is láttam őket.-rám nézett.-Kérlek mond, hogy nem utáltál meg.

-Istenem, ne hülyéskedj!Nem tudnálak utálni!-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem.

-Köszönöm Abby!

-Ez természetes.Köszönöm, hogy elmondtad!

Pár percig meg sem szólaltunk csak egymást néztük majd nagy nehezen elaludtunk.

Chapter 14

A hazaútunk csendesen telt.
Semmi hang, se moccanás és még a levegő vételünk is alig hallatszott.
Az útra próbáltam koncentrálni, de a túl nagy csend miatt az agyam gondolkodni kezdett.
Nem akartam többet Harryvel veszekedni, mert ő az egyetlen ember aki elég jól ismer ahoz, hogy tudja milyen is vagyok...De nem tudhatom, hogy mikor fogja ezt felhasználni ellenem, és úgy gondolom, hogy ez elég ok, hogy távol tartsam magamtól.
Az ujjam pattogni kezdett a kormányon.
-Abby, jól vagy? 
-Igen, csak...
-Csak?
-Semmi, egy picit ideges vagyok, ennyi az egész.
-Harry miatt?-bólintottam.-Szerintem mire visszaérünk addigra már ott sem lesz.
-Hát ettől most jobban érzem magam.-ironizáltam
-Sajnálom...Nem akartalak megbántani!
-Ne kérj bocsánatot.Én vagyok a hülye!
-Abby ne mond ezt magadra!Te egy nagyon is intelligens lány vagy.
-Ha ennyit dicsérsz, lassan el is hiszem.-nevettem.-Szerintem ugorjunk el ma valahova.
-Csoportosan?Harryvel is?
-Igen vele is.És jól fogjuk magunkat érezni...Nem érdekel Harry, ha elakar taszítani magától akkor nagyon jó úton halad.De remélem, hogy rájön, hogy ezzel csak rosszat csinál magának.

***

Kiszálltunk az autómból és elkezdtük egyesével kiszedni a rengeteg táskát ami a kocsim csomag tartójában volt.Rengeteg kört tettünk és miután végeztünk, úgy hullottunk a kanapéra mintha krumplis zsákok lennénk.
A fejem hátra döntöttem és lehunytam a szemem, nem sokkal később éreztem valamit a fejem felett.
Hirtelen kinyitottam a szemem és összerándultam amikor Eleanor az arcom felett hadonászott.
-Eleanor, mit csinálsz?Megijesztettél!-nevetve felültem.
A jó kedvem rögtön eltűnt amikor megláttam Harry-t.
-Srácok azon gondolkodtam, hogy elmehetnénk valahova!
-Mire gondolsz?-kérdezte Harry
-Mondjuk bulizni...De nem muszáj jönnöd.-válaszoltam mogorván.
A mondatom után mindenki arcán meglepettség látszott és még egy "o" is kirajzolódott a szájukon.
Féltem, hogy vissza fog szólni valamit, de nem tette, az arcán  tisztán látszott, hogy nagyon mérges de próbáltam rá sem hederíteni.
-Akkor megyünk?-törtem meg a csendet.
Nem mondtak semmit csak bólogattak.
Elindultam a még üres szobámba és becsuktam magam mögött az ajtót.
Kinyitottam a bőröndöm, és kutatni kezdtem benne.

Hirtelen kinyitódott az ajtóm, amikor megfordultam láttam, hogy Harry viharzott be.
A szemem forgattam...Lassan már ez lesz a szokásom.
-Mi a franc volt ez?
-Mire gondolsz?Talán arra, hogy ki kéne menned a szobámból?Mert annak nagyon örülnék!-mosolyogtam majd integettem neki.
Nyilván nem tetszett neki, hogy egy lány rontott az önbecsülésén, de nem is izgatott.
Kiviharzott a szobámból és becsapta maga mögött az ajtót.


A kezembe akadt a fekete csipke ruhám amit  még Eleanor választott nekem.
Úgy döntöttem, hogy abba megyek csak, hogy idegesítsem Harry-t.
Gyorsan felkaptam a falatnyi ruhát és egy magassarkút.

Amint elkészültem, magamra kaptam a kabátom és lerohantam a földszintre.
Csak Eleanor állt a nappaliban így oda szaladtam elé.
-Kész vagy drága?-vigyorogtam
-Abby, mi volt ez Harryvel?Ne játszd már meg magad, ez nem te vagy!
-El, nem játszom meg magam, csak kikészültem és...
Nem tudtam befejezni a mondatom mivel a fiúk lejöttek az emeletről.
A srácok nagyon jól néztek ki.
Zayn egy fekete szaggatott nadrágot, egy szürke pólót és egy mellényt viselt.
Niall egy barna csőnadrágot választott a rövid ujjú fehér pólójához, Liam pedig egy kockás inget vett fel egy farmerral, Louison pedig egy csíkos póló volt egy piros halásznadrággal.


És amikor megláttam Harry-t a szívem hevesen  kezdett verni...A fekete csőnadrág tökéletesen állt a hosszú lábán, és ezt még feldobta egy szürke kockás inggel, szokása szerint most sem gombolta be felülről azt a bizonyos  "három gombot".
Egy lenge kabát is volt rajta amihez felvett egy kalapot is.
Hogy eltereljem róla a figyelmem, megfogtam a kulcsaim és a levegőben kezdtem lóbálni.
-Indulhatunk?
-Öhm...Hívtuk a sofőrt, hogy hozza az autót.-szólt Niall
-Ja, oké!-nevettem
Kinyitottam az ajtót és megvártam amíg mindenki kiment.
Utánuk én is kiléptem az ajtófélfán, majd bezártam az ajtót.
-Abby?
-Tessék?-fordultam hátra
-Meghívtam a barátnőm, remélem nem baj!
-Ne hülyéskedj Liam!Olyan jó, hogy nem sokára megismerhetem őt.
-Zayn barátnője is ott lesz.
-Ez az!-tapsoltam örömömben.-Niallnek van barátnője?
-Nincs, de van egy lány aki nagyon tetszik neki.És mielőtt megkérdeznéd...Nem, nem fogom elmondani.-nevetett
Nem akartam könyörögni így abba hagytam a témát.
Oda siettünk a többiekhez és vártunk hogy megérkezzen a sofőr.
Amikor egy sport kocsi jelent meg a feljárón, azt hittem, hogy megérkezett a sofőr, de amint Zayn és Liam kinyitották az ajtókat és két nagyon csinos lány szállt ki az autóból, rájöttem, hogy ők a barátnőik.
Perrie amint kiszállt az autóból Zayn nyakába ugrott.Egy nagyon szép térdig érő ruhát viselt, egy tökéletesen passzoló magassarkúval.
Liam felé pillantottam, épp akkor szállt ki a barátnője, intett, hogy menjek oda hozzájuk.
Izgatottan sétáltam oda.
-Szia!Te vagy Abby, igaz?
-Hali!Igen én vagyok.Örülök, hogy megismerhetlek.-vigyorogtam
-Én Nora vagyok!Liam rengeteget mesélt rólad.És én is örülök.
-Remélem csak jókat.-nevettem
Nora már az első perctől nagyon szimpatikus volt, egy folytában mosolyog és nagyon nyugodt.
Egy testhez simuló barna ruhát viselt, ami nagyon jól állt neki.
Elsétáltunk az autótól, hogy a sofőr kitudjon tolatni. Nora-val leültünk egy padra amíg vártunk.
Egy kicsit megbántam, hogy pont ezt a ruhát választottam, mert eléggé fújt a szél és a csupasz lábam fázni kezdett.
-Nagyon összeilletek Liammel.
-Köszi.Annyira szerencsésnek érzem magam, hogy ő az enyém.-vigyorgott.-Neked van barátod?Hogy bírod öt ilyen jó képű fiú mellett.
Rögtön Harry-re pillantottam, és ezt Nora is észrevette.
-Harry?
-Igazából nem tudom, hogy mi van köztünk...Nagyon tetszik nekem...De tudom, hogy úgyse jönne össze velem...
-Harry már csak ilyen...
-De amikor velem van érzem, hogy jobb ember és úgy érzem mintha senki más nem lenne rajtunk kívül.És ez mellett elmondhatatlanul szerencsésnek érzem magam, hogy velük turnézhatok.
-De ne hagyd neki, hogy kikészítsen, már sok lánnyal kikezdett.Te nagyon kedves és aranyos vagy ezért is szólok.
-Köszi Nora a tanácsot!Tudom, hogy milyen, legalábbis Liam rengeteg mindent elmondott róla, de reménykedem, hogy megfog változni...Ejtsük a témát...Valakit beszeretnék mutatni.-mondtam és felálltam.
Elindultam, Nora pedig követett.
-Nora ő itt Eleanor, Eleanor ő itt Nora.-mutattam be őket egymásnak.
Végül Perrie-t is magunkhoz hívtuk és beszélgettünk.
Elmondtam nekik, hogy imádok énekelni és, hogy jelentkeztem az X Faktorba.
Amint Perrie ezt megtudta elmesélte nekem, hogy ő is jelentkezett már szólóban, de őt is csoportba rakták pont mint a srácokat.Ők pedig elsők lettek.
Nagyon biztattak és drukkoltak.
Megbeszéltük, hogy ők is elkísérnek a válogatóra, és, hogy holnap elmegyünk kávézni.
Lassan vissza sétáltunk a fiúkhoz és csak két percet kellett várnunk és megérkezett a hatalmas limuzin.
-Wow!Ez nagyon király.-vigyorogtam
-Na jó akkor szálljunk be, így is csomót kellett várnunk.-reagált Harry.
Nem akartam szaporítani a szót, így beültem.A limuzin belülről nagyon tágas és ízléses volt.
Egy minibár is helyet kapott benne.

Lassacskán a többiek is beültek, majd elindultunk.
Liam kivett egy üveg skót whisky-t.
-Megalapozzuk az estét?-nevetve meglóbálta az üveget.
Elkezdte megtölteni mindenki poharát, de amikor én következtem akkor megállt.
-Abby te iszol?-kérdezte
A fejemet ingattam, nem szoktam inni és megtartom ezt a jó szokásom.
Harry arcán egy ellenállhatatlan mosoly jelent meg.
És igen...Visszatért az érzés...A pillangók megint röpködni kezdtek a gyomromban...Ironikus, hogy az első randinkon sem akartam inni.
Kihúztam magam és inkább kibámultam az ablakon.

***

A klub előtt hatalmas tömeg tolongott, úgy éreztem, hogy ma már nem jutunk be.

-Szerintem menjünk máshova, ide úgysem fogunk bejutni.

-Hidd el befogunk!-szólt közbe Harry és az őrhöz sétált.

Valamit súgott neki, és azt vettük, hogy a kigyúrt őr int nekünk.

A lányokkal átkaroltuk egymást és nevetve beszaladtunk.

Örültem, hogy nem kérték el a személyimet mert még nem vagyok 21 és nem is mehetnék be egy bárba, vagy klubba amíg csak 19 vagyok.

Az épületbe lépve már semmi nem hallatszódott. A bömbölő zenére rengetegen táncoltak.A sötét teremben neon fények világítottak.

Nem nagyon volt kedvem táncolni így a bárpult felé vettem az irányt.

Mielőtt leültem volna, a kabátom alá nyúltam és megigazítottam a ruhám, hogy amikor leveszem a ballonkabátom, véletlenül se legyen kint semmim.

Gyorsan a székbe huppantam.

Jobb oldalt egy korombeli jóképű fiú ült, viszont a bal oldali szék üres volt.

Körbe néztem és mire a pillantásom visszatért magam mellé, az eddig üres széken már ült valaki...Harry...

A szemem forgattam, és próbáltam nem figyelembe venni őt.

-Kérhetnék egy málnás mohítót?-kiabáltam a háttal álló mixernek.

Ő hirtelen megfordult.

-Persze!

Elkezdtem kigombolni a kabátom, majd gyorsan levettem magamról.

A dekoltázsom eléggé nagynak tűnt.A pultos fiú és a mellettem ülő srác tátott szájjal figyeltek, Harry arca pedig hirtelen idegesbe fordult át, és ezt nagyon élveztem.

A hajamba túrtam és dobáltam egy kicsit...

A telómért kutakodtam és mikor a kezembe akadt kirántottam a táskámból, csináltam egy selfiet és feltöltöttem Instagramra.

A követőim száma hirtelen megnőtt, a 800 követő helyett két millió lett.

Az állam leesett, lenyomtam a zárológombot és a pultra csúsztattam a telefonom amíg vártam.

-Muszáj volt ezt felvenned?-kérdezte suttogva Harry.

-Neked nem mindegy?Nem vagyok a játékod, én szórakozni jöttem.-válaszoltam flegmán

Rögtön eszembe jutott amit El mondott...Rosszul éreztem magam, hogy így viselkedtem...De úgysem leszek többet ilyen, így a mai napot kiélvezem.

-Hogy hívnak?-kíváncsiskodott a mixer.

-Abbynek!Téged?

-Bryan!Mit dolgozol, vagy tanulsz valamit?

-Öhm...Most készülök menni egyetemre.Menedzsment, média, szín- és képzőművészeti szakra.-nevettem.-Te hogy hogy itt dolgozol?

-Hát mindig is ezzel akartam foglalkozni.-miközben beszélt párszor Harry-re pillantottam.-És ha mindig ilyen csinos, okos és kifinomult emberek lennének itt, akkor még jobban szeretném ezt a munkát.

Bryan felém tolta az italom és én beleittam.

-Megadod a számod?-amikor ezt meghallottam félrenyeltem a mohítót.

Harry szeme kitágult és most tisztán látszott rajta, hogy nagyon mérges.

Pánikba estem...Én nem akarok semmit Bryantől, csak azért beszéltem vele, hogy féltékennyé tegyem vele Harryt. És tudom, hogyha most megadom a számom akkor biztos felhívna és elakarna vinni randizni.

-Inkább add meg te, és majd felhívlak.-hazudtam

Bryan csak nevetett és bediktálta a számát a telefonomba.

Mikor beírtam megmutattam neki, hogy azt higgye, hogy komolyan gondolom.Tudtam, hogy úgysem fogom felhívni és ezen nevetni kezdtem.

A szívószálat ismét a számba vettem és elkezdtem kiinni a pohár tartalmát.

Megköszöntem majd kifizettem az italt és a tánc parkett felé indultam.

Próbáltam ráhangolódni a zenére, de sehogy se ment, a fejem pedig zakatolni kezdett.

Úgy döntöttem keresek egy csendesebb helyet ahol kevesebben vannak.

***

Már majdnem feladtam...

20 perc össze-vissza bóklászás után találtam egy folyosót...

Senki nem volt  ott és a zene sem volt olyan hangos.

Elindultam a folyosó végébe de úgy éreztem magam mintha valaki követne.

Magamban csak azt hajtogattam, hogy biztos csak azért hiszem ezt mert fáj a fejem.

De hirtelen kopogást hallottam magam mögött...Valaki közeledett felém és ebben biztos voltam.

Hey Guys!

Sziasztok Drága Olvasóim!

Most szeretnék megosztani valamit veletek...
Így áprilisban rengeteg dolgom van mert nem sokára (júniusban) itt a ballagásom, és az osztálykirándulásunk, így nagyon ritkán fogok tudni részt hozni
DE MEGTESZEM A TŐLEM TELHETŐT!!!!
Elég nehéz a sok tanulás mellett részt írni, pedig meg van az ihlet...Szóval igazából annyit akartam kihozni az egészből, hogy nem tudom mennyi részt tudok hozni május végéig, de megpróbállak elhalmozni titeket.
Itt és most megesküszöm, hogy június.15.-e (évzáró) után rengeteg, de rengeteg részt fogok hozni ...úgyhogy nem lesz menekvés ;) ;) :D <3
Puszi:Era <3

Chapter 13

-Most hova megyünk?-kíváncsiskodott Eleanor
-A Hotelbe lepakolni, de ha végeztünk akkor elmehetünk valahova.-ajánlotta Liam
-Srácok, miért megyünk hotelbe?Én tudok egy jobb helyet!-vágtam közbe.-Apuéktól kaptam egy házat, hogy lakjak ott!
-Azt akarod, hogy hozzád  menjünk?- vágott közbe El.
-Igen, kérlek!-erősködtem
-Biztos vagy benne Abby?
-Igen!Száz százalékosan!-vigyorogtam
-Oké!Megadod a címet, hogy szóljunk a sofőrnek?-kérdezte Niall
-Öhm...Igen, persze.
Elkezdtem kiszedni a mappám a táskámból de egyfolytában beakadt valamibe. 
Öt perc rángatózás után sikeresen kivettem és Niall-nek nyújtottam, ő pedig felolvasta a sofőrnek a címet és vissza adta a mappát.
Harry bámultam ahogy éppen a telefonját nyomkodta.

Éreztem, hogy valami rezeg a táskámban.Kotorászva kikaptam a telefonom.
Anya kereset.Rögtön a zöld kis telefon jel felé húztam a kijelzőt.
-Szia anyu!
-Szia Abby!Megérkeztetek már Floridába?-aggodalmaskodott-Minden rendben?
-Anya, csak pár államra vagyunk egymástól, nincs semmi baj.És igen megérkeztünk.
-Rendben kicsim.Hívj amint van valami!
-Foglak de most le kell tennem.Szia anyu!Puszilom Bellát és aput.
-Átadom!Szia!-köszönt majd letette a telefont.
A telefonom a zsebembe csúsztattam és nyugodtan ültem a helyemen.
Ez után 25 unalmas perc következett...
-Megérkeztünk!-értesített minket a sofőr.
Harry meghúzta a kilincset és rántott egyet a fekete terepjáró ajtaján.
Mindannyian kiszálltunk és megálltunk a kocsi feljárón.
A gyönyörű villa élőben még nagyobb volt.És még szebb is.

Mindenki tátott szájjal figyelt.
-Wow...Ez...Ez...Wow-motyogtak meglepetten.
Elővettem a kulcsokat.
Megnyomtam a garázsét és felemelkedett az ajtaja.
Egy ugyan olyan BMW állt bent amilyen eddig volt nekem, de tisztán láttam, hogy vadonatúj volt.
Izgatottan léptem a verandára, ahol volt egy gyönyörű hinta szék.
A hatalmas ház ajtaja előtt álltam, és a zárba helyeztem a kulcsot.
Elfordítottam és beléptem a házba.
Egy gyönyörű  nappali tárult a szemem elé.

A táskám ledobtam a földre és körbesétáltam.
-Istenem!Imádom!-vigyorogtam.
Utánam a fiúk is bejöttek a bőröndjeikkel együtt.
Harry felém sétált, és megállt előttem.
-Behozzam a bőröndöd?-vigyorgott.
-Igen.Köszönöm.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Abby ez gyönyörű!-mondta a vállamra csimpaszkodva Eleanor.
-Egyet értek, csak be kéne rendezni.
-Majd ma megcsináljuk.-mondta beleegyezve.
-Srácok, nyugodtan válasszatok szobát!
Ők csak bólintottak és megfogták a bőröndjüket és felsiettek az emeletre.
-Úristen Abby!Mi volt az a reptéren?-kíváncsiskodott vigyorogva
-Öhm...Harry megcsókolt.-elvörösödtem.
-Végre!-ugrált örömében
Hirtelen abba hagyta az ugrálást mert Harry is bejött.
Becsukta maga mögött az ajtót.
-Hol vannak a többiek?-nevetett
-Elmentek szobát foglalni.-válaszoltam
-Na jó én azt hiszem most megyek.Megnézem milyen szobát szerzett Louis.Szólj drága ha segíthetek valamit.
-Rendben.Köszi El!
Intett a karjával majd felszaladt a lépcsőn.
Oda mentem Harryhez és kivettem a kezéből a bőröndöm.
Próbáltam felemelni de sehogy sem ment.Mintha legyökerezett volna.Kínosan éreztem magam, hogy nem tudok még egy bőröndöt sem megemelni.
-Segítsek?
-Mitől ilyen nehéz?-nevettem-Megtennéd hogy felhozod a szobámba?
-Persze.-vigyorgott majd könnyedén megemelte a hatalmas bőröndöm
Elindultam a lépcső felé.
Gyorsan lépkedtem felfelé.Mikor felértünk az emeletre láttam, hogy Harry megállt és lerakta a bőröndöm.
-Melyik szobába vigyem?
-Őőő...A következő emeleten van a szobám.-mutattam a lépcső felé.
Nem szólt vissza semmit csak megemelte a bőröndöt és elindult felfelé.Utána szaladtam majd beelőztem, hogy én láthassam először a hálószobám.
Egy gesztenye barna ajtó állt előttem.
Elfordítottam a zárba helyezett pici kulcsot.Lenyomtam a kilincset majd, kinyitottam az ajtót.
Teljes egészében elém tárult a szobám.
Rögtön az jutott eszembe, hogy mit fogok ekkora helyjel csinálni.
A fehér falak csak rikítottak.
Különösen tetszett a régies hajópadló.
Rögtön kiszúrtam a hatalmas üveg ablakokat.
Izgatottan szaladtam oda, hogy megnézzem a kilátást.
Nagyon meglepődtem amikor ráeszméltem, hogy előttem nem ablak van, hanem egy üveg ajtó.
Nem láttam kulcsot sem kilincset, azon gondolkodtam, hogy lehet kijutni az erkélyre.
A tenyereimmel megnyomtam az ajtót és már ki is nyitódott, egy kicsit.De amint abba hagytam az erőlködést rögtön becsukódott.
Hátráltam egyet majd újra megnyomtam az ajtót és végre sikerült kijutnom az erkélyre.
Friss fa és levegő illat csapta meg az orrom.
Az enyhe szél a hajamba kapott.
Körbe néztem, nagyon megtetszett a kilátás.
Az erkély üveg burkolattal volt körbe véve.
Ez a kis üvegfal a mellkasomig ért.
Keresztbe fontam a karjaim,majd az üveg burkolaton pihentettem a felső testem.
Arra lettem figyelmes, hogy kinyitódik mögöttem a terasz ajtó.
Harry jött ki rajta.
-Azt hittem elmentél szobát választani.-vigyorogtam és elé sétáltam.
-Nem.Én nem fogok itt lakni.
-Mi?Én azt hittem...Hogy, hogy?- kétségbe esetten dadogtam.
-Nekem van egy házam Floridában, és amúgy sem akarok zavarni.
-Nem zavartál volna!-nevettem-Muszáj lesz meg mutatnod a házad!
-Meg fogom!
Ekkor egy telefon csörgés zavarta meg a beszélgetésünket.
Hirtelen azt hittem, hogy az enyém az, de Harry kikapta a zsebéből a telefonját és a kijelzőt bámulta.
Összeráncolta a homlokát, majd elindult az ajtó felé, és bement a házba.
Én csak álltam csalódottan, nem tudom mit várok el tőle, annyira gyerekes vagyok...
Sose lennék jó Harrynek, de mit is várhatnék?
Kb. három hete ismerem, és ebben a három hétben többet sírtam mint egész életemben.
Bárcsak olyan könnyen menne minden, mint a filmekben.
Annyira féltem, hogy csak játszadozik velem.Próbáltam kitörölni a fejemből őt.
De valamilyen ismeretlen okból az agyam és a szívem sem szeretné ezt...
A könnyek a szemembe gyűltek.
-Na jó, elég Abby!Nem vagy óvodás!-szóltam magamhoz.
Idegesen az ajtó felé sétáltam, majd vissza mentem a szobámba.
Elakartam, kezdeni a berendezést, de eszembe jutott, hogy minden cuccom otthon van és csak ruhákat hoztam magammal.
Lerohantam, hogy beszéljek Eleanorral.
Ő pont a fiúk ajtaja előtt állt.
-Sziasztok!Valaki nem akar eljönni velem vásárolni?-kérdeztem izgatottan.
-Én jönnék, de Louis beakarja mutatni Floridát.-válaszolt El.
-Semmi baj!Menj csak!
-Elmenjek veled Abby?
-Igen.Életmentő vagy Liam!-nevettem.-Akkor készülődj, mert mindjárt indulunk.
Bólintott, és én levágtattam a konyhába.

Megláttam a kocsi kulcsot és magamhoz kaptam.
A táskámból kivettem a napszemüvegem és felvettem.
Kikaptam a pénztárcám, és végül Liam is követett.
-Indulhatunk?
-Persze!

***

A hatalmas bevásárló központhoz érve, kerestem egy szabad parkoló helyet ami sokkal nehezebb feladatnak tűnt, mint ahogy képzeltem.

Öt perc körbe kocsizgazatás után sikerült találnom egy helyet és sikeresen beparkoltam.
Kiszálltunk, és elküldtem Liam-et egy bevásárló kocsiért, amíg én bezártam az autót.
Oda futottam hozzá és átvettem tőle a kocsit.
A bejárathoz közelítettem.
-Abby?
-Igen?
-Öhm...Most akkor te és Harry...
Megakadt a torkomban egy kis gombóc ettől a mondatától.
-Őőő...Nem tudom!Őszintén szólva fogalmam sincs mi van köztünk, kb. három hete csak az megy, hogy sírok, könnyezek, ő megcsókol, vagy én őt, veszekszünk, kibékülünk.-magyaráztam
-Abby, ne hagyd, hogy ezt csinálja veled!A legjobb barátom, de amit csinál a barátnőivel az már nem normális.
Nem mondtam semmit, csak toltam tovább a bevásárló kocsit az elektronikai részig.
-De ezt csak azért mondom mert te vagy Harry első olyan barátnője akit még bírok is.Te nem vagy beképzelt, egoista mint a többiek.
-Biztos jó sok barátnője volt.-vágtam savanyú arcot.-De annyira idegesítő, hogy így játszadozik velem.Egyszer bunkó, egyszer pedig kedves.Komolyan mintha skizofrén lenne.-magyaráztam majd a laptopokat nézegettem.
-Ennek is van oka...De ezt neki kell elmondania.
-Tudod mi a legnagyobb szívás?Hogy legszívesebben mindig a karjai között lennék.Annyira megnyugtat. De amikor megbánt akkor legszívesebben megütném.
-Beszélned kell vele!Csak az a baj vele, hogy még egy olyan barátnője sem volt  mint te...Ő sosem randizik, és sosem hallottam, hogy azt mondaná valakinek, hogy "szeretlek".
-Köszi Liam, hogy ennyi mindent elmondtál...De lehetne, hogy hanyagoljuk a témát?
-Persze.
Ez után egész végig Harry-n gondolkodtam, és nem igazán tudtam így koncentrálni a vásárlásra.
De úgy voltam vele, hogy majd otthon idegeskedek, és most inkább a vásárlásra koncentrálok.
Az elektronikai részről megvettem mindent amit szerettem volna:laptopot, Tv-t, DVD lejátszót egy hangfalat és még sok keléket a telefonomhoz.
A GPS-t sem hagytam ki, mert most először vagyok Floridában és nem megy még annyira a tájékozódás.
A szobámat nem akartam fehéren hagyni így inkább a bézs-rózsaszín melett döntöttem a festék terén.
Liamnek támadt egy nagyon jó ötlete a polcok és szekrények terén, úgy döntöttük, hogy ha a bevásárló központban végeztünk, akkor elmegyünk egy asztaloshoz és megcsináltatjuk úgy a bútoraimat ahogy elképzeltük.
Vettem még pár CD-t és könyvet amíg Liam elment venni magának valami kaját.Én pedig csak álltam helyben a hatalmas kocsimmal és vártam rá.
A gondolataimba merültem és ugrottam egyet amikor Liam megfogta a vállam.
-Jesszusom!Megijesztettél.-nevettem.-Vettem pár könyvet!
-Majd kölcsön adod, hogy kibeszélhessük?
-Persze.
Liam a kocsi felé hajolt, és elkezdett kutatni benne.
-Mit csinálsz?-nevettem
Kiegyenesedett majd felmutatott négy CD-t.
Elvörösödtem amikor sikerült elolvasnom, hogy One Direction.
-Ez komoly?-nevetett
-Most miért?Mondtam, hogy imádom a hangotokat.-kikaptam a kezéből az albumokat és vissza raktam a kocsiba.
A konyhám is teljesen üres volt, így vettem, pár tányért és poharat, evőeszközt és az általános konyhai felszereléseket sem hagytam ki

***

Három óra alatt sikerült mindent megvenni a konyház, a fürdőhöz, a nappalihoz,és az étkezőhöz.Sietve mentünk ki az áruházból.
A bevásárló kocsit az autóm csomagtartójához toltam és elkezdtünk bepakolni.

Még mielőtt haza indultunk volna, bementünk az asztaloshoz és elmondtuk neki, hogyan gondoltuk a bútorokat.
És a sok munkásnak köszönhetően azt mondta hogy holnapra minden meg lesz.
A férfival Liam beszélt mert én nem igazán értek az ilyen dolgokhoz.

***